Az első Python program technikailag kicsi, tanulási szempontból mégis kulcsfontosságú. Itt történik meg először az, hogy a kézzel írt kódod valódi, látható eredményt ad. Ezzel indul el a programozás legfontosabb visszacsatolási köre: írsz valamit, futtatod, látsz egy eredményt, módosítasz, majd újra futtatod.
A print függvény
A print() a legegyszerűbb és egyik leghasznosabb kezdő eszköz. Ezzel tudsz szöveget, számot, változóértéket vagy egy művelet eredményét kiírni a képernyőre.
print("Helló, világ!")
Ez a program kiír egy szöveget. Egyszerűnek tűnik, de már ebben az egy sorban több fontos dolog van: a print függvénynév, a zárójelek, valamint az idézőjelek közé tett string.
Mi az a szintaxis?
A szintaxis a nyelv formai szabályrendszere. A Python csak akkor tudja értelmezni a kódot, ha az megfelel ezeknek a szabályoknak. Hiányzó zárójel, rossz idézőjel, hibás nagybetű vagy lemaradt kettőspont már könnyen hibát okozhat.
A Python kis- és nagybetűérzékeny
A print és a Print nem ugyanaz. Ugyanez igaz később a változókra is: a name és a Name különböző azonosítók.
Stringek és idézőjelek
A szöveget idézőjelek közé tesszük. Használhatsz dupla vagy egyszeres idézőjelet is, a lényeg, hogy a nyitó és záró pár összeillő legyen.
print("Python")
print('Python')
Több sor kiírása
print("Első sor")
print("Második sor")
print("Harmadik sor")
Ezzel már látszik, hogy egy program nem más, mint egymás után végrehajtott utasítások sorozata.
Számok kiírása és kifejezések
print(10)
print(2 + 3)
print(5 * 7)
A print nem csak fix szöveget írhat ki, hanem kifejezések eredményét is. Ez az első lépés afelé, hogy a program már ne csak „beszéljen”, hanem valóban számoljon is.
Megjegyzések
A # jel utáni rész megjegyzés, amit a Python nem hajt végre.
# Ez egy megjegyzés
print("Ez viszont lefut")
A megjegyzések segíthetnek a tanulás elején, de hosszú távon a cél az, hogy maga a kód is jól olvasható legyen.